NAV tervez, könyvelő végez?

Az idei szezont megelőzően legutóbb 2019-ben foglalkoztunk alaposabban a NAV rendszerei által generált szja-bevallási tervezetekkel. Baráti kérésre, mivel – vállalkozásokat könyvelve – az szja-bevallások elkészítése nem tartozik a tipikus teendőink közé.

Azonban már elsőre olyan megtakarítási lehetőséggel találkoztunk, amely akár egy vállalkozás életében is jól látható, szabad szemmel is. Hát még egy több gyermekes család életében.

Megbízóink, „Juli” és „Jani” a NAV tervezetét 2019-ben kézhez kapva azt tapasztalták, hogy az adóhatóság összességében 620 ezer forintnyi befizetendő adót állapított meg számukra. Miután kézbe vettük ügyüket, még ők kaptak vissza 212 ezer forintot. A különbség 832 ezer forint, ennyit kerestünk meg nekik nagy örömmel.

[Az esetet egy megyei napilapban részletesen is megírtuk – lett is hadd el hadd. A cikk nyomán (https://www.feol.hu/gazdasag/helyi-gazdasag/nav-adobevallas-ellenorzes-kedvezmeny-2953300/) behívattak minket az „illetékes” adóhatósághoz, ahol a kezdetben leereszkedő hangon kioktató hivatalnokok végül fejvakarva hagyták jóvá megállapításainkat.]

Idén a helyzet – a matek szempontjából – jóval kedvezőbben alakult: Juli és Jani családi kasszájából most csupán szűk 73 ezer forintot szeretett volna kinyerni a NAV. Ezt fordítottuk meg úgy, hogy a család kérhet és kaphat vissza 16 ezer forintot.

Idén fut ötödik esztendeje a rendszer, amelyben a NAV szja-tervezeteket készít számunkra. A helyettünk elkészített bevallás elsőre plusz kényelmi szolgáltatásnak tűnhet, és a többség már azzal is elégedett, ha nem rónak ki rá utólagos befizetendőt. De higgye el nekünk a kedves olvasó: egy piacgazdaságban még az adóhatóság munkatársai is abban érdekeltek, hogy munkáltatójuk bevételeit növeljék.

A 2021. július 1-jét magába foglaló adómegállapítási időszaktól kezdődően az adóhatóság el fogja készíteni a vállalkozások e-áfa bevallásait is. Az új kényelmi szolgáltatás marketingje az, hogy az e-áfa bevallás – elsősorban a kisebb vállalkozások számára – jelentős adminisztrációs tehercsökkenést jelenthet majd. Ám hogy ezért milyen árat kell fizetniük az óvatlan vállalkozásoknak, azt egyelőre nehéz megbecsülni.

Az első negyedév vége felé az már kijelenthető, hogy bizonyos költségtípusok számlái (pl tankolás) egyelőre trendszerűen hiányoznak a NAV elektronikus nyilvántartásából. Vagyis például egy fuvarozó kisvállalkozó hatóság által készített e-áfa bevallásán vélhetően jócskán lesz mit faragnia a hozzáértő könyvelőnek. Aki – és ez is borítékolható – olcsóbban dolgozik majd, mint a NAV.

Elektronikus fizetés

Jövő év elejétől az online pénztárgép használatára kötelezett vállalkozásoknak az elektronikus fizetés lehetőségét is kötelezően biztosítaniuk kell.

Bár egyre csökken azon vállalkozások száma, ahol a bank­kártyás fizetés nem lehetséges, a fintech, azaz pénzügyi technológiai szektor elemzői szerint a várható változás drasz­tikus lesz. Közel 67 ezer hazai vállalkozás lesz kénytelen 2021. január 1-jére vásárlói számára a készpénzmentes fizetés lehetőségét megteremteni. Korábban gyakran elhangzott, a bankkártyás fizetést lehetővé tévő terminálok üzemeltetésének többletköltségét a kisebb vállalkozások nem tudják gazdaságosan kitermelni. Az azonnali fizetés rendszerének beindításával azonban az elektronikus fizetés nem egyenlő többé a bankkártyás fizetéssel.

Erre utalt Varga Mihály pénzügyminiszter is, aki a költségvetési törvényjavaslat vonatkozó paragrafusának indoklásakor a „bármilyen formában” kitétellel élt. „A világban zajló folyamatok rámutattak, hogy az elektronikus fizetések iránti igény folyamatosan növekszik, és a létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen biztonsági és érintésmentes fizetési megközelítésben egy­aránt. Így a már online pénztárgéppel rendelkezőknek kötelező lesz bármilyen formában, de elektronikus fizetési lehetőséget biztosítaniuk vevőik számára. Fontos egyben az is, hogy ez elérhető legyen, azaz a vevő döntése alapján bármikor rendelkezésre álljon.”

A vonatkozó javaslat elfogadott szövegét a Magyar Közlönyben 2020. július 14-én publikált, a 2021. évi központi költségvetést megalapozó törvény tartalmazza. Eszerint az online pénztárgép használatára kötelezett „kereskedő köteles biztosítani a fogyasztó számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását”. A NAV adatai szerint 2019 őszén 214 ezer online pénztárgép üzemelt az országban, ám bankkártyás fizetésre csupán 147 ezer biztosított lehetőséget. A két szám különbsége adja az új törvény által érintett vállalkozások számát. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa által nemrégiben közzétett jelentés szerint az érintett vállalkozások számára a monetáris politika alakítói sem feltétlenül a bankkártyaterminálok kiépítésében látják az egyetlen megoldást. Amint a vezetői összefoglaló fogalmaz, a törvényben foglaltak megvalósításához „az azonnali fizetés 2020. március 2-i bevezetése nyújt támogatást, amely megteremtette az egyszerűen használható és innovatív fizetési megoldások fejlesztésének alapját”. De pontosan hogyan is fizetünk majd, ha nem készpénzzel, és nem bankkártyával? Nos, az egyik előrehaladott fejlesztési stádiumban lévő megoldás a QR-kódos fizetés lehet, ahol a vásárló a mobileszközén a kereskedő által generált kód beolvasásával egyenlíti ki a számlát. Svédországtól Hongkongig a világ több országában működik már QR-kódos kiskereskedelmi fizetési rendszer, jócskán visszaszorítva a forgalomban lévő készpénz mennyiségét.

Forrás: Feol – Sági Zoltán